A vérsüvöltő (Haematospiza sipahi) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Ugarus) családjába tartozó Haematospiza nem egyetlen faja.

Elterjedése:
Bhután, Kína, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Thaiföld és Vietnam mérsékeltövi erdeiben

A nagy kaktuszpinty (Geospiza conirostris) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjához tartozó faj.
A besorolása vitatott, egyes rendszerezők a sármányfélék (Emberizidae) családjába sorolják.

Alfajai:
eospiza conirostris conirostris Ridgway, 1890
Geospiza conirostris darwini Rothschild & Hartert, 1899
Geospiza conirostris propinqua Ridgway, 1894

Elterjedése:
Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken őshonos. A természetes élőhelye trópusi és szubtrópusi száraz erdők és bokrosok.

A közepes földipinty (Geospiza fortis) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjához tartozó faj.
A besorolása vitatott, egyes rendszerezők a sármányfélék (Emberizidae) családjába sorolják.

Elterjedése:
Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken honos. A természetes élőhelye trópusi és szubtrópusi száraz erdők, valamint szántok és legelők.

Leírása:
Testhossza 10-15 centiméter, átlagos testtömege 22.05 gramm. A közepes földipintynek nagy és erős csőre van, a magok feltöréséhez alkalmas.

Viselkedése:
A közepes földipinty territoriális madár. Tápláléka magok és rügyek. Táplálékát a növényzetben vagy a talajon keresi.
A költési időszak az esőzésektől függ, többnyire január és május között van. A fészekalj 1-5, többnyire 3 halvány színű, barna pettyes tojásból áll. A kotlás 12 napig tart és csak a tojó végzi, de a hím ellátja táplálékkal. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 13-15 nap múlva repülnek ki.

A nagy földipinty (Geospiza magnirostris) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjához tartozó faj

A besorolása vitatott, egyes rendszerezők a sármányfélék (Emberizidae) családjába sorolják.

Elterjedése:
Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken őshonos. A természetes élőhelye a Trópusi és szubtrópusi száraz erdők és bokrosok.

Leírása:
Átlagos testtömege 34.75 gramm. A hím tollazata fekete, a tojóé szürkésbarna színű. Nagy és erős csőrével a kagylóhéjat is képes feltörni.

A földi kaktuszpinty (Geospiza scandens) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjához tartozó faj.
A besorolása vitatott, egyes rendszerezők a sármányfélék (Emberizidae) családjába sorolják.

Alfajai:
Geospiza scandens abingdoni (P. L. Sclater & Salvin, 1870)
Geospiza scandens intermedia Ridgway, 1894
Geospiza scandens rothschildi Heller & Snodgrass, 1901
Geospiza scandens scandens (Gould, 1837)

Elterjedése:
Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken őshonos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi száraz erdők lakója.

Leírása:

Átlagos tessttömege 21,8 gramm. A felnőtt hím tollazata teljesen fekete, míg a tojóé barna és csíkos.

Viselkedése:
Tápláléka változik a szezon szerint, a virágzás időszakában nektárral és virágporral táplálkozik, máskor gyümölcsből és magvakból áll tápláléka, az esős időszakban pedig mással is pótolja táplálékát, mint például bogyókkal és hernyókkal.
Párzási ideje az esős időszakra esik. Fészkét bokorra vagy kaktuszra építi. Fészekalja áltlában 3–4 tojásból áll, melyet 12 nap alatt kikölt. A fiókák tápláléka virágporból, rovarokból és nektárból áll, 2 hét után elhagyják a fészket.

A hegyescsőrű földipinty (Geospiza difficilis) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjához tartozó faj

A besorolása vitatott, egyes rendszerezők a sármányfélék (Emberizidae) családjába sorolják.

Alfajai:

Geospiza difficilis difficilis
Geospiza difficilis debilirostris
Geospiza difficilis septentrionalis[

Elterjedése:
Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken őshonos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi száraz erdők és bokrosok. Állandó, nem vonuló faj.

Leírása:
Testhossza 10-15 centiméter, átlagos testtömege 16.15 gramm. A hegyescsőrű földipintynek nagy, éles csőre van, az állati táplálékra alkalmazkodott.

Viselkedése:
A hegyescsőrű földipinty territoriális madár. Tápláléka rovarok és lárváik. Táplálékát a növényzetben vagy a talajon keresi. A hegyescsőrű földipinty néhány madártársához hasonlóan feltöri más madarak tojásait, és kiszívja belőlük a tápanyagot. A hegyescsőrű földipinty a Wolf-szigeten még vért is fogyaszt, amit a vedlésben lévő tengeri madarakból nyer. Addig csipkedi a madarak finom szárny- és farktollait, amíg elő nem buggyan a vörös testnedv.
A költési időszak az esőzésektől függ, többnyire január és május között van. A fészekalj 1-5, többnyire 3 halvány színű, barna pettyes tojásból áll. A kotlás 12 napig tart és csak a tojó végzi, de a hím ellátja táplálékkal. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 13-15 nap múlva repülnek ki.