Madár éneke klikk ide

Földrajzi előfordulása, Urál-hegységtől keletre, Mandzsúriában, Délkelet-Szibériában és Észak-Japánban, a tengerszint feletti 1800 méter magasságig. Ezek a madarak vonulók, ami azt jelenti, hogy a telet, Ázsia keleti részén élők Koreai félszigetre, Japán déli részére és Délkelet-Ázsiába vonulnak. Az Urál-hegységhez közel élők, Pakisztántól Iránig behatárolt területre vonulnak.

Megművelt és sztyeppes síkterület madara, magvakkal és rovarokkal táplálkoznak.

A fürj földön fészkel, átlagosan 7-8 tojást, amit 18 napig költ, majd a csibék a kikelés napján fészekhagyók lesznek. Ha nem esik áldozatul a ragozóknak és külső tényezőknek, átlagosan 6, fogságban 9 évig élnek.

Történet a nagyvilágból.

Japán

Azt állítják, hogy a japán császár hogy a tuberkulózist elkerülje, fürj húst fogyasztott. Ez ahhoz vezetett Japánban, hogy széles körben elkezdték tenyészteni a fürjet a húsáért és a tojásért, ezzel a választék megnőtt. 1910-re japán egyik nemzeti eledelé vált. 1910 és 1941 között, a lakosságot a japán fürj tartotta fent, különösen Tokió, Mishima, Nagoya, Gifu és Toyohashi területeken. Ez az időszak is képviseltette magát, amikor a japán császári expanzió mellett, háziasított japán fürj telepet hozták létre Koreában, Kínában, Tajvanon, Hongkongban és később Délkelet-Ázsiában.

Volt Szovjetunió:

Azok a vidéki és kisvárosú emberek, akik fürjet tartottak, a minden napi tojásért, és a fölösleget húsáért, az megúszta a nagy éhínséget, ami a II. világháború előtti években söpört végig a Szovjetunióban. 1986 áprilisában bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa óta megnőtt az igény a fürjtojás iránt. Az azóta szétesett birodalomban fontos étrendnek számít.

Európa:

Európai-fürjtenyészet középkorban csak elvétve fordult elő, főleg Itáliában. Inkább fogságban, mint hogy szaporították vagy tojástermelésbe fogták volna a fürjeket. De kolostorok inkább foglalkoztak a madárral, több tudományos írás jelent meg a madár életkörülményéről és szokásairól. Európai arisztokrácia kedvenc levadászó madara volt.

1900-ban érkezett Angliába vagy Portugáliába (ez mai napig vita forrás). Minden esetre a történet szerint, kicsempészték Japánból. Kezdetben mint kedvencként, majd 30-as évektől már konyhai recepteken is megtalálhatóak lettek.

Magyarország:

Magyarországra 1960-ba kerül NDK-ból a gödöllői egyetemre kísérletezés céljából. A további története és kísérleti eredmények köddé váltak, mivel azt abban az időben senki nem tudott semmit. Igazi áttörést a Magyarországon állomásozó szovjet katonák tették meg.  Hogy pénzhez jussanak, a szabadidejükben fürjeket, vagy tojásokat csempésztek ki és adták el.

Kezdetben mint házi kedvenc és később nagyüzemi tenyészetben, a kozmetikai iparnak adták el tojásait.