A hegyescsőrű földipinty (Geospiza difficilis) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjához tartozó faj

A besorolása vitatott, egyes rendszerezők a sármányfélék (Emberizidae) családjába sorolják.

Alfajai:

Geospiza difficilis difficilis
Geospiza difficilis debilirostris
Geospiza difficilis septentrionalis[

Elterjedése:
Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken őshonos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi száraz erdők és bokrosok. Állandó, nem vonuló faj.

Leírása:
Testhossza 10-15 centiméter, átlagos testtömege 16.15 gramm. A hegyescsőrű földipintynek nagy, éles csőre van, az állati táplálékra alkalmazkodott.

Viselkedése:
A hegyescsőrű földipinty territoriális madár. Tápláléka rovarok és lárváik. Táplálékát a növényzetben vagy a talajon keresi. A hegyescsőrű földipinty néhány madártársához hasonlóan feltöri más madarak tojásait, és kiszívja belőlük a tápanyagot. A hegyescsőrű földipinty a Wolf-szigeten még vért is fogyaszt, amit a vedlésben lévő tengeri madarakból nyer. Addig csipkedi a madarak finom szárny- és farktollait, amíg elő nem buggyan a vörös testnedv.
A költési időszak az esőzésektől függ, többnyire január és május között van. A fészekalj 1-5, többnyire 3 halvány színű, barna pettyes tojásból áll. A kotlás 12 napig tart és csak a tojó végzi, de a hím ellátja táplálékkal. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 13-15 nap múlva repülnek ki.