A díszmadarak légzőszervi megbetegedései

A madarak légzőkészülékének felépítése:

- orrnyílás

- jobb és baloldali orrüreg

- orrsövényporc

- orrmelléköblök

- choana rés

- gége

- légcső

- főhörgők

- mesobronchusok

-tüdő

-légzsákok

A madarak légzése nyugalmi állapotban alig érzékelhető, így ez nehezen számolható, fajonként, fajtánként nagyon eltérő lehet.

A beteg madár légzése nyugalmi állapotban szapora, láthatóan nehezített, a légzéshez jellegzetes hang ( szörcsögés, sípolás, kattogás) társul, a madár általánosságban bágyadt, kedvetlen, borzolt tollazattal gubbaszt.

Vírusok okozta megbetegedések:

1. Egzotikus madarak coronavírusos kórképei

Ez a vírusos megbetegedés egyik formájában légzőszervi érintettséggel jelentkezik, Ebben az esetben orrfolyás, tüsszögés, légzési zavarok jelentkezhetnek, maga a vírus fertőzés nem kezelhető, ennek szövődményeit antibiotikum adásával lehet megpróbálni kivédeni. Behurcolásának megakadályozása érdekében érdemes a karanténozást szigorúan venni.

2. Amazonpapagájok légcsőgyulladása 

A betegséget a papagáj herpesvírus 2-3-as típusa okozza, mellyel a madarak cseppfertőzéssel fertőződhetnek meg, elsősorban az amazon papagájokat érinti, de hordozói lehetnek a fácánok, házibaromfi fajták is.A beteg madarakban nehezített légzés, orrfolyás jelentkezik, ehhez kötőhártya-gyulladás, könnyezés társulhat.A beteg madarat melegen kell tartani, a másodlagos bakteriális fertőzések elkerülése érdekében antibiotikum kúra javasolt.

3.Reovírus okozta megbetegedések

Erre a betegségre elsősorban az óvilági papagáj fajok érzékenyebbek, illetve az egzotikus fácánok. Bár a betegség elsősorban máj és bélgyulladást okoz, gyakran társul hozzá tüdőgyulladás, mely nehezített légzéssel és orrfolyással jár.

4.Paramyxovírusok

A vírustörzsek különböző virulenciájú változatban léteznek, A kevésbé virulens változatok egész enyhe lefolyásúak és alig észrevehető légzőszervi tünetekkel járnak, míg velogen formájuk súlyos megbetegedéseket és járványokat válthatnak ki, ez utóbbihoz tartozik többek között a baromfipestis, vagy a galambok paramyxovírusa. A galabmok és tyúkalakatúak vakcinázása javasolt.

5. Madárinluenza

A madárinfluenza világszerte elterjedt betegség, vadmadarak és háziállatok egyaránt megbetegedhetnek benne, bizonyos körülmények között zoonózis előfordulhat. Okozói az Ortomyxovíriade vírusok, a vadmadarak sokszor ezt tünetmentesen hordozhatják és üríthetik. A fertőződés után általános tünetek jelentkeznek, étvágytalanság, bágyadtság, tollborzolás, esetenként hasmenés, majd légzőszervi tünetek alakulhatnak ki, illetve savós jellegű kötőhártya gyulladás is megfigyelhető. Fertőzés esetén a fertőzött állományt zárolják, majd leölik. Humán és állati védőoltás is létezik ellene.

Baktériumok okozta megbetegedések

1. E. Coli 

Belégzéssel történő fertőződés esetén felső légúti tüneteket okozhat a betegség, felsőlégúti zörejek, orrfolyás, tüsszögés. E. Coli esetén nagyon ritkán jelentkeznek légúti tünetek önállóan. Gyógykezelése antibiotikummal, vitaminnal és probiotikummal kiegészítve történik.

2. Pasteurellosis

Heveny eseteben a madarak tüntetek nélkül elhullanak, elhúzódóbb esetekben savós orrfolyás, tüsszögés jelentkezik. Kezelésére antibiotikumot alkalmaznak.

3. Chlamydophilosis/ornithosis/papagájkór

A lappangási ideje 5-30 nap (ezét is fontos a min. 42 napos karantén szigorú betartása), de vannak madarak, melyek egész életük során hordozzák és ürítik a kórokozót. Tünetei: neheített légzés, egy,vagy kétoldali kötőhártya gyulladás, híg, zöldes ürülék, savós orrfolyás. Figyelem! A clamydiosis emberre is veszélyes betegség, ha valaki influenza szerű tüneteket tapasztal magán, mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy madarakkal foglalkozik. Gyógykezelésére tetreciklint és doxiciklint használnak.

4. Mycoplasma galliseptcum

A baltérium ellenálló képessége gyenge, így leginkább új madárral hurcolható be az állományba. A beteg madarak nyitott csőrrel lélegeznek, tátognak, tüsszögnek, fejüket rázzák. Szövődmény nélküli esetben a madarak néhány nap alatt tünetmentessé válnak, de a kórókozót ürítik továbbra is. Szövődményes esetekben az orrmelléköblök megduzzadnak, a szemhéjak összeragadnak, az állatok étvágytalanok, borzolt tollal gubbasztanak. A száj-garatüregben nagy mennyiségű, sűrű, nyúlós, sárgás váladék figyelhető meg. Gyógykezelése antibiotikkummal történik, fontos a betegség behurcolásának megelőzése.

Gombák okozta megbetegedések

1. Aspergillus fumigatus

A madarak belégzés útján fertőződhetnek penészes alomtól, takarmánytól. A gombaspórák megtapadnak a tüdőben és/vagy a légzsákokban, ahol fejlődésnek indulnak, ekkor a madár szervezete savóval árasztja el a területet, ez savós tüdőgyulladás kialakulásához vezet. A fertőzött állatok egy része ebben a szakaszban el is pusztul. Amelyik túléli, annál sejtes reakció alakul ki, granuloma képzéssel járó gyulladás alakul ki, majd az idő előrehaladtával a gomba bekerül a véráramon keresztül más szervekbe is, Gyógykezelése nehéz, hosszú időn át adott gomba elleni szerek ritkán vezetnek eredményre, fontos a megelőzése, ügyeljünk a takarmány, fészekanyag, alomanyag penész mentességére. A madárházak tiszták, jó szellőzésűek legyenek.

Paraziták okozta megbetegedések

1. Trichomonasis

Ez a betegség régebben a galambokat érintette, ma már más díszmadraknál is előfordul, a legutóbb kanáriknál fedezték fel a betegséget. A beteg madarak bágyadtak, étvágytalanok, a csőr környékén a tollazat sárgásfehér, törmelékes nyálkával szennyezett. A száj-garat üregben egyenetlen felületű, sárgásfehér felrakódások találhatók, ha ezeket eltávolítják, alapuk vérzik. Erről is kapta a népi nevét a parazitás fertőzöttség: „sárgagomb betegség”. A beszűkült gége miatt nehezített légzés mellet szörcszörej hallható.A fertőzésnek a lúgos kémhatású környezet kedvez. Megelőzésének érdekében javasolt a galambok ivóvizének enyhe savanyítása, a betegséget metronidazol hatóanyagú készítményekkel szokták kezelni.

2. Légcsőférgesség (Syngamus tracheae)

A férgek táplálékkal kerülhetnek a madarak szervezetébe, gyakori gazdájuk a földigiliszta. Az élősködők a nyálkahártyából veszik fel táplálékukat, ezzel jelentős vérveszteséget, vérszegénységet okozva a gazdaszervezetnek. Tünetei jellegzetesek, nehezített légzés, a madár kinyújtott nyakkal veszi a levegőt, csőrég nyitva tartja, cyanotikus tüneteket mutat. A pusztulásukat általában a megnövekedett nyálkatermelés miatti fulladás okozza. A férgességet mebendazol, illetve fenbendazol tartalmú szerekkel lehet kezelni.

3. Légcsőatka

Ez az atkafaj a madarak légcsövében, éneklőgégéjében, légzsákjaiban, ritkábban az orrüreg járataiban tanyázik. Az élősködő a vérerekből, szövetekből vérrel táplálkozik, illetve jelenlétével izgatja a nyálkahártyát, ezért fokozott nyálkatermelés lép fel, mely légzőszervi tüneteket okoz. A fertőződés táplálék, ivóvíz, ragályfogó tárgyak közvetítésével is történhet, valamennyi énekesmadarat megbetegítheti, de különösen nagy kártétele van a gould amandina és a kanári tenyészetekben. A fertőződött madaraknál nehezített légzés, éneklés torzulása, elhagyása, szörcsögés, sípolás , orrfolyás, orr és szem környékén csapzott tollazat tapasztalható. Kezelése ivermectin készítményekkel javasolt, illetve megelőző kezelések is rendszeresen végezhetők.

Egyéb okokra visszavezethető légzőszervi tünetek

1. Allergia, irritáció

A por és kemikáliák szaga allergiás reakciót válthat ki a madarak szervezetében, irritálhatja a légzőszerveket, ezért tüsszögést, fokozott nyálkaképződést válthatnak ki.

2. Idegen test

A madarak az emberhez és az emlősökhöz hasonlóan aspirálhatnak táplálékot, vizet, egyéb anyagokat. Ebből a szempontból fokozott veszélynek vannak kitéve a fiókák, valamint a fiókákat etető szülők. A fiatal, frissen kirepült madarak hajlamosak mindent felszedni, ezért ügyeljünk rá, hogy semmi számukra veszélyes, táplálékkal összetéveszthető anyag ne legyen a ketrecükben.

3. Megnövekedett testüregi nyomás

A madarak akkor is mutathatják a nehezített légzés tüneteit, ha valami miatt megnövekedik a testüregben a nyomás és ezért a rekeszizomra nehezül. Ilyen lehet például a tojás a hasüregben, mely egyes fajoknál a testmérethez képest jelentős nagyságú és tömegű, vagy más betegség miatt a testüregben folyadék gyülemlik fel, valamely hasi szerv (leggyakrabban a máj) megduzzadt.

4. Hő, vagy fizikai hatás okozhat megnövekedett légzésszámot, lihegést

5. Fajra jellemző, légzési problémával összetéveszthető viselkedés.

A kanárik és pintyfélék gyakran nyitott csőrrel fenyegetik a veszélyesnek ítélt társakat, illetve az embert, teljesen normális viselkedés, semmilyen betegség nem áll a háttérben.

Fekete Mária

Felhasznált irodalom:Dr. Gál János: Egzotikus madarak egészségvédelmeDr. Majthényi Imre: A légzőkészülék megbetegedései (Madarásznap előadássorozat)Tóth Sándor: A színkanári tartása és tenyésztése