1.-2. Amazona nemzetség (amazonok)

A Puerto Ricó-i amazon (Amazona vittata) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.

Alfajok:
Korábban kettő alfaja volt, a Puerto Rico főszigetén élő 'Amazona vittata vittata és a szomszédos Culebra szigeten élő Amazona vittata gracilipes. Ez utóbbi mára sajnos kihalt, mivel rájárt a szigeten levő banánültetvényekre és egyéb mezőgazdasági kúltúrákra így kihalásig vadászták. Utolsó egyedét 1912-ben látták.
Az alapfaj korábban előfordult a fősziget mellett Vieques és Mona szigetén is, de ezekről mára kihalt.

Elterjedése:
Puerto Rico területén honos. 200-300 méter magasan fekvő erdők lakója.

Leírása:
Testtömege 250-300 gramm. Fehér szemgyűrűje van. Tollazata zöld színű, hasán világosabb és sárgásabb árnyalattal. Tarkóján és hátán a zöld tollak feketével szegélyezettek. Homlokán vörös csík látható. Szárnyán a külső evezőtollak kékek zöld szegéllyel.
A faj legközelebbi rokonfajai a Jamaica szigetén élő jamaicai amazon (Amazona agilis) és a Hispaniola szigetén honos kékkoronás amazon (Amazona ventralis).

Egyéb információk:
Mára a vadászat, az élőhelyét jelentő erdők kiirtása, a díszmadárpiacra való élve befogás és az őshazáját sújtó hurrikánok miatt a faj a kihalás szélére került. A megritkult populációra súlyos veszélyt jelentenek a szigeten élő emlős vagy madár ragadozók, mint az elvadult macskák, patkányok, a szigeten meghonosított jávai mongúz (Herpestes javanicus), a rőtfarkú ölyv vagy a szélesszárnyú ölyv. Emellett a fajnak erős fészekkonkurrense a Margarops fuscatus nevű gezerigó faj, mely akár elpusztítja a papagáj tojásait is, csak hogy ő foglalhassa el a kiszemelt fészekodút.
A madár kifejezetten gyakori faj volt Puerto Ricóban, amikor azt Kolumbusz Kristóf 1493-ban az európaik számára felfedezte. A következő 150 évben is elég gyakori madár volt, mivel Puerto Rico benépesülése lassan zajlott és nem háborgatták a madarakat. A szigeten 1650-től kezdve erős népességnövekedés indult meg és onnantól számítva indult meg a madár a megritkulás felé. A 19. század második felére Puerto Rico erdeinek java része (melyek korábban szinte az egész szigetet beborították) kiirtásra került mezőgazdasági területek nyerése céljából. Nagyjából ekkortól számít a faj kihaltnak a környékbeli kisebb szigeteken. 1912-re Culebra-szigeti alfaj végleg kihalt.
1940-re a faj már csak a Luqillo hegységben levő védett terülteken maradt fenn. 1950-re összegyedszáma 200 egyed alá csökkent. Az egyedek fogyása tovább folytatódott és 1975-re elérte a mélypontot, mivel akkora már csak 13 élő egyede maradt a fajnak. Ezután a védelmi intézkedések miatt lassú állománynövekedés indult és 1989-re 47 egyed élt a fajból.
1989 szeptember 18-án a Hugo hurrikán elképesztő erővel csapott le a szigetre és hatalmas pusztítást hagyott maga mögött. A hurrikán elvonulása után már csak 23 egyedet tudtak a természetvédők összeszámlálni a fajból. A nagyarányú visszaesést máig nem tudta teljesen kiheverni a faj, a legutóbbi 2006-os állományszámláláskor a madár összegyedszámát 44 egyedben határozták meg.
A madár egyike a 10 kihalástól leginkább fenyegetett madárfajnak a Földön. 1968 óta igyekeznek a természetvédelmi hatóságok megnövelni a szabadban élő egyedek számát. 1972-ben alapított az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Hatósága egy szaporítótelepet a faj utolsó mentsvárának számító Luquillo Nemzeti Park közelében a faj zárttéri szaporításának megkezdésére. Ez szerencsére máig nagy sikerrel működik. 2006-ban 39 fiókát neveltek fel itt, ami kifejezetten nagy sikernek számít, ha összehasonlítjuk a szabadban élő 44 egyeddel.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a fajt a „kihalóban” lévő kategóriába sorolja.

A kékhomlokú amazon (Amazona ventralis) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.

Elterjedése:
A Karib-térségben Hispaniola szigetén endemikus faj. A szigeten osztozó mindkét ország, Haiti és a Dominikai Köztársaság területén is honos. Hispaniola főszigete mellett őshonos néhány kisebb környékbeli szigeten, így Grande Cayemite, Gonâve, Beata és Saona szigetén is.
Ezeken kívül betelepített populációi vannak Puerto Rico és az Amerikai Virgin-szigetek közül St. Croix és St. Thomas szigetén is.

Leírása:
Testhossza 28-31 centiméter, testtömege 250 gramm. Tollazata nagy részben zöld színű, fehér homloka és kék koronája van. Barna szeme körül, fehér gyűrűt visel.

Egyéb információk:

Korábban Hispaniola szigetén általánosan elterjedt és gyakori faj volt. A 20. században azonban állományai csökkenésnek indultak. A fő tényező a mezőgazdasági célú erdőirtás, mely eltüntette a partvidéki részekről a madár élőhelyét jelentő erdőket.
Az 1930'-as évekre a sziget középső részén húzódó hegyvidéki erdőkbe húzódott vissza, amelyekben helyenként, főleg a védett területeken ma is elég gyakori faj. A sziget többi részén viszont ritka, inkább csak kóborlóként tűnik fel.
A Puerto Ricó-i betelepített populáció néhány száz egyedet számlál, de stabil és növekvő tendenciát mutat.

A jamaicai amazon (Amazona collaria) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.

Elterjedése:
Jamaica területén honos, ahol síksági esőerdőkben, partvidéki mangroveredőkben és alacsonyabb hegyvidéki erdőkben él.

Leírása:
Testhossza 28 centiméter, testtömege 260 gramm. Alapszíne zöld, hasán sárgásabb. Homloka és szemének környéke fehéres. Torka és nyaka vöröses színű.

Egyéb információk:
A fajt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „sebezhető” kategóriába sorolja. Fő veszélyeztető tényezői az erdőirtás és a hibridizáció más Amazona fajokkal, melyeket kedvtelésből tartanak és amelyek főleg a hurrikánszezonban szöknek meg gondozóiktól és telepednek le a sziget erdeiben.

A kubai amazon (Amazona leucocephala) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.

A Gran Cayman szigeten honos alfajt (Amazona leucocephala caymanensis) a Kajmán-szigetek hivatalos madarának választotta.

Alfajok:
Amazona leucocephala leucocephala – Kuba és a Isle of Pines sziget, ez az alapfaj
Amazona leucocephala bahamensis – két populációja van a Bahama-szigeteken, az egyik Abaco, a másik Nagy Inagua szigetén; kicsit nagyobb mint az alapfaj, fején a fehér folt lényegesen nagyobb, hasfoltja kisebb vagy hiányozhat.
Amazona leucocephala caymanensis – Grand Cayman sziget a Kajmán-szigetek közül; valamivel nagyobb, mint az alapfaj, alapszíne sárgásabb, feje tetején a fehér, hasán a vörös folt kisebb.
Amazona leucocephala hesterna – Cayman Brac a Kajmán-szigetek közül; valamivel kisebb, mint az alapfaj, hasfoltja nagyobb és sötétebb, torokfoltja sötétebb.

Elterjedése:

Kuba, a Bahama-szigetek és a Kajmán-szigetek területén honos. Általában a mangroveerdőket kedveli.

Leírása:
Magassága 32 centiméter. Testének nagy része zöld, a homloka szeme aljáig fehér. A szem alatti rész és az álla, valamint a torka élénkpiros. Fülfedői fakófeketék. Hasa alsó része borvörös. Szárnyán a karevezők halványkékek, az alsó szárnyfedőtollak halványzöldek. Csőre 2,5 centiméter hosszú, szaruszínű. Lába hússzínű.

Viselkedése:

Párban vagy kisebb (6-30 fős) csapatokban él. Nem félénk természetű. Főleg repülés közben hallatja éles kiáltásait. Magokkal, gyümölcsökkel, és virágokkal táplálkozik.
Március és augusztus közé esik a fészkelési ideje, fészkét fák odvába készíti. A fészekodú mindig magasan van. Fészekalja 2-5 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje 8-10 hét.