Antibiotikum – áldás, vagy átok?

 

 

A 80-as-90-es években nagyon sok antibiotikumot használtak mind az ember, mint az állatorvoslásban, míg nem a tudomány fejlődésével rájöttek, hogy ez hiba volt.

 

30 éve nagyszüleink azzal kezdték a napos baromfinál, hogy leitatták „kakasos porral” - ami a Neo-te-sol nevű készítmény – az összes kicsit. Annak idején ezek a szerek még nem voltak vénykötelesek, ma már azok, de nagyon sok állatpatika, állatorvos így is megoldja, hogy hozzáértő állatorvos ellenőrzése nélkül kerüljenek ezek a gyógyszerek az állattartók kezébe.

 

Miért káros az antibiotikumok ellenőrzés nélküli használata?

 

Adott egyed  esetében:

-         a bélflóra hasznos baktériumait elpusztítja

-         károsítja a máj funkcióit

-         károsítja a vesék működését

-         károsítja az ivarszervek működését, az antibiotikum adása hosszabb-rövidebb idejű terméketlenséget okoz

-         az antibiotikum kaput nyit a vírusos és gombás fertőzéseknek

-         hatására fiatal állatokban nem alakul ki az egészséges immun válasz a kórokozókra, a szervezet védekezés képtelenné válik

 

Globális hatásai:

-         az indokolatlan, rossz dózisban történő antibiotikum adagolása miatt rezisztens kórokozó törzsek alakulnak ki

-         a gyógyszer maradványai élelmiszer termelő állatok esetében az emberek szervezetébe jutnak

-         az állati fekália ártalmatlanítása, illetve mezőgazdasági célú felhasználása során a gyógyszermaradványok a talajba, majd az élő vizekbe jutnak, így szennyezve az ivóvíz készleteket

 

Mikor használjunk antibiotikumot?

 

Kizárólag hozzáértő állatorvos által diagnosztizált, laborvizsgálattal alátámasztott betegég esetén, rezisztencia vizsgálat után, szigorúan betartva az állatorvos utasításait. A gyógyulás után minden esetben adjunk probiotikumot, hogy az állat  bélflórája minél hamarabb helyre álljon.

 

Mit tehetünk a betegségek ellen?

 

A betegségek kezelése helyett annak megelőzése a legolcsóbb és legcélravezetőbb megoldás:

-         új állatok bevitelénél mindig alkalmazzunk 42 napos karantént, lehetőség szerint külön légtérben, külön eszközökkel etetve, takarítva, és az új állatokat sose a meglévők előtt etessük, itassuk, takarítsuk, mivel a kórokozók könnyen átvihetők ruhán, cipőn, eszközökön és még az emberi bőrön is.

-         A fertőtlenítéshez lehetőség szerint használjunk biológiai fertőtlenítőszert szintetikus helyett, ugyanis ez utóbbiak a környezetből a hasznos mikroorganizmusokat is kiirtják, így utána gyorsabban tudnak a károsak újra megtelepedni és ezek mérgezést, allergiát is okozhatnak az állatainknak. Találjuk meg az arany középutat, a szintetikus fertőtlenítő szereket ne használjuk túl gyakran, a biológiai fertőtlenítőket akár naponta is lehet, mivel ezek hasznos baktérium kultúrát tartalmaznak, mely kiszorítja a káros mikroorganizmusokat.

-         Törekedjünk arra, hogy állataink immunrendszerét  minél jobban megerősítsük, hogy természetes védekező rendszer kivédi a fertőzéseket

-         Kritikus időszakokban (kiállítás, falkásítás, áttelepítés, stb.) segítsük az immunrendszer működését, erre is léteznek házi és gyári készítmények is, a teljesség igénye nélkül néhány: Ezüstkolloid (Argenta Columba), Immunovet, almaecet (ez utóbbit max. hetente egy nap, 8ml/l arányban lehet alkalmazni), C-vitamin

-         Állataink kapják meg folyamatosan a szükséges tápanyag, vitamin és ásványi anyag ellátást, táplálásuk legyen változatos

-         Gondoskodjunk róla, hogy minél kevesebb stressz érje a kedvenceinket, helyük legyen kényelmes, ne legyenek zsúfoltan elhelyezve, ne érjék őket zavaró zaj, vagy egyéb hatások (pl. madarak közelében kutya, vagy macska), mert a stressz csökkenti az immunrendszer hatékonyságát

 

 

 

 Felhasznált irodalom: Dr. Gaál: Díszmadarak egészségvédelme

                                  Madarásznap előadás sorozat anyaga

 

 

Fekete Mária

Kereső


Login Form