A Perzsa a legismertebb fajta a világon!

A fajta Perzsiából (a mai Iránból) származik. Európában való megjelenése Pietro Della Valle itáliai utazóhoz köthető. Angliában az 1800-as évek végén, a Harrison Weir által lefektetett fajtastandardok alapján értékelték a perzsa macskákat, és az 1900-as évek elejére minden tenyésztői egyesület elfogadta a fajtát.

A kiállításra alkalmas példányok rendkívül hosszú szőrzettel, zömök testtel, rövid lábakkal, rövid farokkal, széles fejjel, egymástól távol álló fülekkel, nagy szemekkel és rövid orral rendelkeznek. Színük és mintázatuk változatos.

Mivel szőrzetük az önálló ápoláshoz túlságosan hosszú és sűrű, a perzsák rendszeres gondozást igényelnek. Bundájuk napi szinten fésülést igényel, ám ezzel együtt elkerülhetőek a gyomorba ragadt szőrlabdák is. Néha a szemeiket is ellenőrizni kell, mivel egyes példányoknál gondot okozhat a tisztán tartásuk.

A békés, nyugodt, flegma, nem túl sokat mozgó perzsa macska tökéletesen alkalmas a lakásban való tartásra. Társaságkedvelő, kedves, nem agresszív, kifejezetten szeretetreméltó, gazdájához ragaszkodik. Jól kijön más macskákkal, kutyákkal, és gyerekekkel is. Az idegenekkel szemben már tartózkodóbbak. A nyugodt életet kedvelik, bírják az egyedüllétet. Halk hangjukat ritkán hallani.