Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesülete
9025 Győr, Liget u. 72.











Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesülete

Szervezeti és Működési Szabályzat















Hatályos: 2012. április 25.
Utolsó módosítás jóváhagyva: 2013. május 14.
Tartalom

1. Általános rendelkezések
2. Az Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesületének célja, tevékenysége
3. Az Arrabona Díszmadár és Kisállat tenyésztők Egyesületének tagjai
4. Tagsági jogviszony létesítése
5. A tagok jogai és kötelezettségei
6. A tagsági jogviszony megszűnése
7. Az Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesületének felépítése
8. Tenyésztői és egyesületi munkát elismerő címek
9. Rendezvények szervezése
10. Az Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesületének gazdálkodása






















1. Általános rendelkezések

Az Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők egyesülete önálló jogi személyként működő non-profit szervezet.

A szervezet éves munkaterv alapján működik, melyhez pénzügyi munkaterv (költségvetés) tartozik.

A szervezet neve: Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesülete
Rövidített neve: Arrabona Egyesület
Székhelye: 9025 Győr, Liget u. 72
Alapításának éve: 2009.

A szervezet alapszabály szerint működik, az alapszabályban nem tárgyalt kérdéseket jelen szabályzat határozza meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat nem lehet ellentétes az Alapszabállyal, ilyen esetben irányadó az Alapszabályban foglalt rendelkezés.

2. Az Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesületének célja, tevékenysége

- Győr város, és Győr-Moson-Sopron megye kulturális életének részeként, kiállítások, bemutatók által széles körben népszerűsíteni a díszmadártartást és–tenyésztést, további követőket toborozni e hobbinak,
- A hazai díszmadártartás, -tenyésztés színvonalának emelése, a tudományos módszerek elterjesztése, a Egyesület tagjai és az érdeklődők széleskörű felvilágosítása a díszmadarak tartásával, tenyésztésével, bemutatásával, egészségtanával és természetvédelmi helyzetével kapcsolatosan.
- Kapcsolattartás, rendszeres tapasztalatcsere más hazai csoportokkal.
- Városunk, megyénk és országunk méltó képviselete szakmai rendezvényeken bel- és külföldön egyaránt.
- Előadások, nyílt napok, rendhagyó órák segítségével az ifjúság természettudományos szemléletű, környezet- és természetvédelmi jellegű nevelése.
- Más szervezetekkel együttműködve egyes környezet- illetve természetvédelmi feladatok végrehajtása.
- A tagság érdekeinek védelme, képviselete, a madártartás feltételeinek javítása, a természetvédelmi és állatvédelmi törvények, a Washingtoni Egyezmény megismertetése és betartatása a tagság körében.
- Az egyesület törekszik arra, hogy felvegye a kapcsolatot a térség többi civil
szervezetével, illetve más települések hasonló tevékenységet kifejtő szervezeteivel a fenti célok elérése érdekében.
- Az egyesület a célja elérése érdekében kutató és gyűjtő munkát végez, az összegyűjtött anyagot rendszerezi és feldolgozza. Folyamatosan keresi a lehetőségeket az összegyűjtött anyagok bemutatására minden lehetséges fórumon. Részt vesz olyan rendezvényeken, találkozókon, fesztiválokon, ahol lehetőség nyílik a természetvédelem, állatvédelem, továbbá kiemelten a madárvédelem népszerűsítésére, továbbá saját maga is szervez ilyeneket. Az egyesület tevékenységében fontos szerepet kap az oktatás, mivel az egyesület tagjai alapvető céljuknak tekintik, hogy az általuk birtokolt tudást minél szélesebb körben továbbadják.

3. Az Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesületének tagsága

Az egyesületnek azon magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei lehetnek a tagjai, akik a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelnek, az Alapszabályt, és az egyesület céljait elfogadják, továbbá gyakorolni kívánják az egyesületi tagságból eredő jogokat, és vállalják az ebből eredő kötelezettségek teljesítését.

Tagok típusai:
- rendes tag
- rendes „távoli” tag
- pártoló tag

A rendes tag és a rendes „távoli” tag az, aki felvételét kéri és felvétele után tagdíjat fizet.

A pártoló tag az, aki felvételét kéri és pártoló tagi hozzájárulást fizet, a tagok jogai és kötelezettségei korlátozott mértékben vonatkoznak rá.

4. Tagsági jogviszony létesítése

Az egyesületbe tagként az léphet be, aki a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelel, az Alapszabály rendelkezéseit megismeri, azokat magára nézve kötelezőnek tartja, és gyakorolni kívánja az egyesületi tagságból eredő jogokat, ugyanakkor vállalja az ebből eredő kötelezettségek teljesítését, és e szándékát a Belépési nyilatkozat aláírásával kinyilvánítja. A tagfelvételről a vezetőség 30 napon belül dönt.

Az egyesület tagja lehet külföldi állampolgárságú magánszemély is, de vezető tisztségviselőnek nem választható.

Korlátozottan cselekvőképes magánszemély kizárólag gyámja/jogi képviselője írásbeli hozzájárulásával vehető fel az egyesület tagjai közé.

A szervezethez benyújtott tagfelvételi kérelmet csak indoklással lehet elutasítani.

A tagságról az Alelnök vezet nyilvántartást.

Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan személy ,aki egyetért az egyesület céljaival és anyagi hozzájárulásával és egyéb szolgáltatással (pl.: helybiztosítás a rendezvényekhez, eszközök adományozása, stb.) segíteni kívánja az egyesület munkáját.
A pártoló tagok a közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkeznek, nem választhatók meg a vezetőség tagjává, de részesülnek mindazon szolgáltatásokból, kedvezményekből, amiket az egyesület a tagjai részére nyújt.
A pártoló tag tagdíj fizetésére nem köteles, legfeljebb az általa vállalt hozzájárulás teljesítésére kötelezhető.

Rendes tagok fajtái:
- rendes tag
- rendes „távoli” tag


5. A tagok jogai és kötelezettségei:

A tagok jogai:
- részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
- választhatnak, és választhatók a vezetőségbe, és az egyesület más szervébe,
- tájékoztatást kapnak, és kérhetnek az egyesület tevékenységéről,
az egyesület bármely szervének a törvénysértő határozatát – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatják.
- az egyesület által rendelkezésükre bocsátott gyűrűszámmal jogosultak gyűrűzni az egyesületi tagságuk időtartama alatt


A tagok kötelezettségei
- kötelesek megfizetni a megállapított tagdíjat
- kötelesek 50 óra társadalmi munkát végezni az egyesület rendezvényein, illetve ezek előkészítése folyamán, „távoli tagok” ezen kötelezettségüket a virtuális térben is teljesíthetik, illetve kutatások, cikkek formájában is elvégezhetik. Amennyiben a kiállításon részt kívánnak venni, úgy a kiállítás időtartama alatt számítunk a munkájukra.
- kötelesek részt venni a közgyűlésen, távol maradásukat kötelesek jelenteni és elfogadható indokkal kimenteni
- kötelesek részt venni az egyesület éves kiállításának előkészítésében és az ott felmerülő feladatok ellátásában
- ajánlott számukra megjelenni az egyesület által szervezett oktatáson
- ajánlott számukra részt venni a szervezet havi összejövetelein (ez alól kivételt képeznek az u.n. távoli tagok)
- ajánlott számukra részt venni az egyesület fórumán a közösségi életben


6. A tagsági viszony megszűnése

6.1 A tagsági jogviszony megszűnik a tag önkéntes kilépésével, amelyet a tag köteles írásban eljuttatni az egyesület vezetőségéhez.
6.2 A tagsági jogviszony megszűnhet a tag kizárásával, erről a vezetőség határoz, a döntésről határozatban értesíti postai, vagy elektronikus úton a tagot. Minősített esetei:
- tagdíj nem fizetés: A tagdíj határidőig történő meg nem fizetése esetén az egyesület fizetési felszólítást küld a tagnak, majd a fizetési felszólítóban meghatározott határidő letelte után a soron következő vezetőségi ülésen határoz a tag kizárásáról.
- súlyos kötelezettség mulasztás
- jogszabály szerint a tagi jogviszonyt kizáró állapot fennállása
- az egyesületi tag cselekedeteivel olyan mértékben szegi meg a szabályzatokat, hogy veszélyezteti az egyesület jó hírnevét
- szakcsoport tagok esetén a szakcsoport szabályzatának olyan mértékű megszegése, mely az egyesület jó hírnevét veszélyezteti


6.3 A tag halálával, illetve jogi személyiséggel rendelkező tag megszűnésével.





7. A szervezet felépítése

7.1 Közgyűlés
Az egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a magánszemély tagokból, valamint a jogi személy tagok, és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok képviselőiből áll.
A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer a vezetőség hívja össze írásban, a napirend megjelölésével, legalább 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt.
A közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni akkor is, ha azt:
- a bíróság elrendeli,
- a tagok legalább egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri.

A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 30 napon belül más napra, külön meghívóval, legalább 15 nappal a megismételt közgyűlés időpontja előtt írásban újra össze kell hívni. Ekkor a meghívóban a tagságot arról kell tájékoztatni, hogy az ismételt közgyűlés megtartására az eredeti közgyűlés határozatképtelensége miatt, az eredeti napirendi pontok tekintetében kerül sor, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes és megtartható.
A közgyűlés ülései nyilvánosak.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

- az Alapszabály elfogadása, és módosítása,
- az éves beszámoló elfogadása,
- éves költségvetés elfogadása
- a vezetőség tagjainak megválasztása,
- a vezetőség, beszámolójának megvitatása, jóváhagyása,
- a vezetőség határozatával szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása,
- döntés az egyesület feloszlásáról, más egyesülettel, társadalmi szervezettel történő egyesüléséről,
- az egyesület megszűnése esetén döntés annak vagyonáról

A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik.



7.2. Az egyesület vezetősége

A közgyűlés a tagjai sorából nyílt szavazással legfeljebb 3 évre, 5 tagból (elnök, alelnök, elnökségi tag, pénzügyi titkár, adminisztratív titkár) álló vezetőséget választ, amely az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. A vezetőség tagjai újraválaszthatók.
A vezetőség tagja olyan magyar állampolgár lehet, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

A társadalmi szervezetnek nem lehet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két éven belül legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet megszűnését követő 2 évig.

A vezetőség ülését szükség szerint, de évente legalább kétszer az elnök, vagy az általa megbízott vezetőségi tag hívja össze a napirend közlésével írásban, mely történhet postai, vagy elektronikus formában, legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt. A vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha azon legalább 3 vezetőségi tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza. A vezetőségi ülés nyilvános.

A vezetőség hatáskörébe tartozik különösen:

- a közgyűlés határozatainak végrehajtása,
- az egyesület éves költségvetésének meghatározása,
- az éves munkaprogram elkészítése,
- a közgyűlések előkészítése,
- a közgyűlések között az egyesület tevékenységének szervezése, és működésének biztosítása,
- gondoskodás az egyesület vagyonának kezeléséről, gyarapításáról,
- döntés a tagok felvételéről, illetve kizárásáról
- a tagdíj mértékének megállapítása,
- a tagi nyilvántartás vezetése,
- az egyesület könyveinek vezetése
- rendezvények szervezése, koordinálása

A közgyűlésről és a vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A közgyűlés jegyzőkönyvét az egyesület elnöke, a jegyzőkönyvvezető és két tag hitelesíti, a vezetőségi ülés jegyzőkönyvét pedig a vezetőségnek kettő az ülésen jelen levő tagja.
Az egyesület elnöke Határozatok könyvét vezet, amely tartalmazza a közgyűlés és a vezetőség valamennyi határozatát, azok meghozatalának időpontját és a határozatok hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát /vezetőségi határozatoknál a személyét is/.
A közgyűlési és vezetőségi határozatokat az érintettekkel az egyesület elnöke írásban közli, továbbá meghozataluk után maximum 8 nap elteltével felkerülnek az egyesület weboldalára, illetve fórumára.
Az egyesület éves beszámolója minden évben tárgyév június 1. és december 31. napja között megtekinthető az egyesület honlapján.

7.2 Szakcsoportok

Az egyesület tagsága létrehozhat az egyesületen belül szakcsoportokat, melynek célja, hogy az azonos szekcióba tartozó madarakat tenyésztő tagok szakmai munkáját koordinálja és érdekeik védelmében fellépjen.

A szakcsoport szakmai munkáját a „Szakcsoport vezető” irányítja, akit a szakcsoport tagjainak javaslatára az egyesület vezetősége nevez ki határozatlan időre. A szakcsoport vezetők vezetői minősége a kinevezés visszavonásával, illetve a vezető lemondásával szűnik meg.

Az egyes szakcsoportok működési szabályzatát a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete tartalmazza.

A szakcsoport az év folyamán bármikor létrejöhet a tagok kezdeményezésére, vezetőjének javaslatot tehet, működését megkezdheti, szabályzatát elkészítheti, amely a soron következő közgyűlés alkalmával kerül jóváhagyásra a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként.

Amennyiben valamelyik tag súlyosan, folytatólagosan megszegi a szakcsoport szabályzatát, kizárásáról a szakcsoport vezetője dönt, amennyiben a szabályszegés, vagy magatartás olyan súlyos, hogy veszélyezteti az egyesület jó hírnevét, ebben az esetben a szakcsoport vezetője írásban beterjesztheti a tag egyesületből történő kizárására vonatkozó javaslatot az egyesület vezetőségének, amely ezt a soron következő vezetőségi ülés alkalmával elbírálja.

Az egyes szakcsoportok újonnan belépő tagjai a szakcsoport külön kérésére meghatározott intervallumon belüli gyűrűszámot kaphatnak.

Jelenleg működő szakcsoportjaink:
1. Japán fürj Tenyésztők Klubja és Fürjklub egyesített szakcsoportja (1. számú melléklet)


8. Tenyésztői és egyesületi munkát elismerő címek

A tenyésztői címeket a tenyésztői munkában elért eredmények alapján adományozza a szervezet, ezek feltételeit az egyesület Minősítési Szabályzata tartalmazza. A díjba minden év december 31-ig elért eredmények számítanak bele, a díjak átadására az aktuális évet követő kiállításon kerül sor.

A tenyésztői munkát díjazó címek:

8.1 Arrabona Mestertenyésztő
8.2 Arrabona Bronzkoszorús Mestertenyésztő
8.3 Arrabona Ezüstkoszorús Mestertenyésztő
8.4 Arrabona Aranykoszorús Mestertenyésztő

A díjak plakett formában, a fokozatnak megfelelő színben, a minősítést igazoló oklevél kíséretében kerülnek átadásra.




9. Rendezvények szervezése

A rendezvények szervezésére a vezetőség maguk közül jelöli ki a koordinálási feladatokat végző személyeket, akik irányítják a tagság munkáját.

Ide tartozó feladatok különösen:
- időpont egyeztetés a helyszínt biztosító intézménnyel
- nevezési felhívások eljuttatása a kiállítókhoz
- nevezések feldolgozása, visszaigazolása
- kategóriák megállapítása
- bírálat megszervezése
- díjazás feltételeinek biztosítása
- madarak átvétele, berakása, bírálat lebonyolítása
- kiállításhoz kapcsolódó egyéb közösségi programok megszervezése
- propaganda, hirdetés
- oktatások, előadások szervezése
- rendezvények felügyeletének, rendjének biztosítása


Egyesületünk hagyományos rendezvényei:

- éves kiállítás, bírálattal, kapcsolódó közösségi programokkal (tombola, rajzpályázat, jó idő esetén udvari gyermekprogramok, bemutatók, játékok, online kisállat szépségverseny) A madárkiállítás részletes szabályait az egyesület Kiállítási és Verseny Szabályzata tartalmazza.
- Madarásznap rendezvény sorozat: évi 2-4 alkalommal megrendezésre kerülő szakmai előadás napok, melyek célja a madarászok és madárkedvelők ismereteinek bővítése


10. Az Arrabona Díszmadár- és Kisállattenyésztők Egyesületének gazdálkodása

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melynek összeállítása a vezetőség feladata, elfogadása a közgyűlés hatásköre.

Az egyesület bevételei:
- tagdíjak
- pártoló tagok támogatásai
- adományok
- rendezvények bevételei
- egyéb bevételek

Az egyesület kiadásai:

- rendezvények költségei
- működési kiadások
- egyéb költségek

A vezetőség az éves gazdálkodásról a számviteli beszámolóban ad számot, melynek elkészítése, a könyvek vezetésével egyetemben a gazdasági titkár feladata, elfogadása a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

A bevételek felosztásáról a vezetőség a költségvetési irányszámok és a kiadások súlyának figyelembe vételével dönt.




Bóka József
elnök













1. számú melléklet:

A Japán fürj Tenyésztők Klubja és Fürjklub egyesített szakcsoportja szabályzata

1. Tagjai: a szakcsoport tagság feltétele az egyesületi tagság, mivel a szakcsoport az egyesület szerves részét képezi.

2. Felvételi kérelem: az egyesületi tagok a Fürjklub vezetőjénél kérhetik felvételüket a szakcsoportba, illetve az egyesületbe történő belépéssel egyidejűleg a belépési nyilatkozaton.

A beérkezett kérelmek elbírálása néhány napon belül megtörténik, a felvételről, vagy elutasításról a kérelmező levélben, vagy elektronikus levélben értesítést kap. A belépési nyilatkozat aláírásával a jelölt kötelező érvényűnek tekinti magára nézve a klub szabályzatát.

3. A szakcsoport céljai:
A szakcsoport összefogja, szakmai irányítást nyújt az ország, illetve az országhatárokon túli hobbi fürjtenyésztőknek, akik madaraikat kedvtelésből tartott állatként tenyésztik. Kedvtelésből tartott állatnak tekintendő a díszmadárként tartott fürj, illetve a háztájiban haszonállatként (nem vállalkozásban, nagyüzemi módon), számára megfelelő, jólétét szem előtt tartó módon tartott madár.

A szakcsoportnak nem célja a nagyüzemi madártartók összegyűjtése. Aki taposórácson madarat tartó nagyüzem nevében értékesít, vagy ilyen felvásárlónak termel, szintén nem kívánatos a klubtagok soraiban.

Fontosnak tartjuk, hogy tagjaink szigorúan betartsák az állatvédelmi törvény és a 41/2010-es kormányrendelet talajlakó állatokra vonatkozó előírásait, különös tekintettel a taposórács tilalmára.

Szeretnénk népszerűsíteni a japán fürj és a díszfürjek tartását, megismertetni az embereket a fajokkal, tartásukkal, termékeik felhasználásával.
A szakcsoport célja, hogy tudatos tenyésztői munkával új színmutációkat hozzunk létre és rögzítsünk, ugyanakkor szem előtt tartjuk az állatok egészségét.

Hosszabb távon szeretnénk elérni, hogy a Fürjklub szakcsoport neve garantálja a minőséget és a megbízhatóságot.

4. Aki nem tartja be az állatjólétre vonatkozó előírásokat, madarait taposórácson, vagy nem taposórácson, de zsúfoltan tartja, csőrkurtítást (élő szövetbe történő vágással, vagy égetéssel), vagy szárnycsonkolást (ide nem értendő a toll nyírása) végez, vagy egyéb módon károsítja madarai egészségét, az figyelmeztetésben részesül, ha a határidőn belül nem javít a körülményeken, a szakcsoportból kizárásra kerül, illetve a szakcsoport vezetőjének javaslata alapján, az egyesület vezetősége mérlegeli az egyesületből történő kizárás lehetőségét is.